Hazafelé

Gondolataim zsúfolt sztrádáján hazafelé,
Kísér utamon a Svratka selymes lépteivel..
Érzem a köröttem terülő rengeteg édes illatát
Lágy szellőnek kecsesen bókolnak a fák.
A nap utolsó sugaraival aranyosan kacsint rám
Kimerült lelkemet lágy dallamok simogatják
Sorra suhannak tova a festmények az ablakon.
A Nap is felvenni készül narancs-köntösét
Megpihen a horizonton, lehunyja szemét.
Holdfény simogatja arcom, csillagok vezetnek
Átlépek a küszöbön és súgom: Szeretlek.
Karjaidba zársz, édes csókot hagysz ajkamon
Szívem szíveddel dobban, otthon vagyok.

Kicsikém hiányzik, könnycsepp gördül arcomon,
Engeded sajgó lelkem megpihenni válladon.
Átkarolsz szorosan, még a lelked is öleli lelkemet..
Gyengéden édes álmokat csókolsz a szememre,
Szíved minden szonettje súgja: Szeretlek.

Brno, 2017